Részt veszünk a szentmisén

Vasárnaponként (esetleg hétköznap is) részt veszünk Jézus Krisztus értünk vállalt keresztáldozatának megújításán – a szentmisén! Itt közösen megemlékezünk Urunk haláláról, feltámadásáról, és az örök életre szóló meghívásáról. Jézus iránti szeretetünk és a vele való kapcsolatunk jeleként, magunkhoz vesszük Őt az Eukarisztiában. Hisszük, hogy az Eukarisztia Jézus valóságos teste és vére, amely gyógyít és szabadít. 

"Én vagyok a kenyér, aki a mennyből szálltam alá" (Jn 6,41).

"Naponta egy szívvel-lélekkel ott voltak a templomban, házanként végezték a kenyérszegést, örvendezve és a szív tisztaságával vették magukhoz az eledelt." (ApCsel 2,46)

 

Az Egyház 2.

Mi a pápa szerepe?
A pápa Szent Péter utódja, az első az apostolok között. Róma püspöke, és ilyen címen valamennyi püspök között az első, és felelős a részegyházak közötti egységért. Ahogy az egyház növekedett, olyan mértékben növekedett szerepe, felelőssége és feladata is. Amikor viszont valami fontos aktát ír alá a pápa, olyankor „Isten szolgáinak szolgája” névvel jelöli magát.

Miért nevezik az egyházat katolikusnak és rómainak?
Katolikusnak, vagyis egyetemesnek mondjuk, mert benne közösségben él minden egyes egyházi közösség az összes többivel. Rómainak nevezik azért, mert a pápa székhelye kezdettől fogva Rómában van és azért, hogy megkülönböztessék más egyházaktól.

Miért "apostoli" az egyház?
Mert hűséges az apostolok hitéhez, igyekszik szerinte élni és elterjeszteni azt az egész világon.

Az Egyház 1.

Hogyan keletkezett az egyház?
Az Egyház Jézus által jött létre, aki tanítványaival csoportot alakított. Azt akarta, hogy velük szülessék meg Isten új népe. Később, halála, feltámadása és a Szentlélek pünkösdi eljövetele után a tanítványok más közösségeket is alakítottak a Földközi-tenger körül egészen Rómáig. E közösségek együttesen alkotják az egyházat.

Mi az egyház?
Valamennyi közösség „helyi egyházat” képez alakulási helyén. Egy-egy ország közösségei együtt „nemzeti egyházat” alkotnak. „Világegyháznak” nevezzük a világ minden katolikus hívőjét együtt. Beszélünk végül „egyházakról” is. Ezek Krisztushoz akarnak tartozni, de nem tagjai a katolikus egyháznak: így pl. az ortodox egyház, a protestáns egyházak. Azt az épületet, amelyben a keresztények összegyűlnek, a régi magyar nyelv szintén „szentegyháznak” mondta.

Az egyház Jézus műve, amely a Szentlélek indítása nyomán tovább él. Általa marad benső kapcsolatban Isten az emberiséggel. Hogy mi az egyház benső élete, azt sokféleképpen lehet kifejezni. Azt mondjuk például, hogy az egyház „Isten népe”: a zsidó nép után és mellett olyan tanúk közössége, amely Isten szeretetéről tesz bizonyságot. „Krisztus testének” vagy „Krisztus jegyesének” is nevezzük a bensőséges kapcsolat miatt, amely Jézussal egyesíti.

Az egyház vezetője Krisztus, Ő az egyház feje.