A keresztények (2.)

Miért beszélünk Isten népéről?
A zsidó nép már Jézus születése előtt úgy tekintette magát, mint akit Isten kiválasztott minden nép közül. A keresztények szintén hittel vallják, hogy Isten meghívta, gyermekeivé fogadta őket Jézus által, és küldetést adott nekik.

Mi jellemzi a keresztényeket?
A keresztények igyekeznek Istennel együtt élni, mások iránti szeretetben. Szeretnék átalakítani a világot, hogy egyre emberibbé váljék. Hiszik, hogy így a férfiak és nők teremtők az Istennel együtt, aki őket „saját képére és hasonlatosságára” teremtette. Elfogadják Jézust és vele együtt Istent életükben, szívükben, gondolataikban: ezt nevezzük „hit”-nek.

Hogyan élik a keresztények a hitüket?
A hit megvilágítja egész létüket és irányt ad nekik: személyes, házastársi, családi és hivatásbeli életüknek, embertársaikkal való kapcsolatuknak, csoportos és közösségi magatartásuknak, szabadidejüknek, tudományos kutatásaiknak, az egész világ és a jövő feletti gondjuknak és természetesen azoknak a találkozásoknak, ahol a keresztények ünnepelni, imádkozni és gondolkozni gyűlnek össze.

Van-e felelősségük a keresztényeknek az egyházon belül?
Azok a férfiak és nők, akiket Isten meghív a keresztség által, hogy népe legyenek, valamennyien felelősek az egyházért. Szerepük, képességük és adományaik szerint. A püspökökkel és papokkal együtt valamennyien hozzájárulnak ahhoz, hogy élőbbé tegyék a közösséget a Szentlélekben. Különféle feladatuk van: hitre tanítani a gyermekeket és a fiatalokat (hitoktatás-katekézis). Előkészíteni a keresztelésre és a házasságra, megszervezni a segítségnyújtást azok számára, akik szükségben vannak. Élénkebbé tenni a liturgiát, betegeket látogatni stb.

(forrás: Tudni illik...)

A keresztények (1.)

Kik a keresztények?
Azok a férfiak és nők, akik Jézust tartják vezetőjüknek, Megváltójuknak, az Isten Fiának. Együtt élik meg, hogy Jézushoz tartoznak. Vasárnap és ünnepnap összegyűlnek, hogy őt ünnepeljék, hogy hálát adjanak Istennek, hogy befogadják a Szentlelket. A keresztények gyülekezete az „egyház”. Azt is mondhatjuk, hogy „Isten népe”.

Egyetlen egyházat alkotnak a keresztények?
Az elmúlt századok folyamán történtek szétválások. Ugyanannak a keresztény törzsnek több ága van: a katolikusok, az ortodoxok, a protestánsok és még mások is. Az egyházak ma baráti kapcsolatokra törekednek egymással és az egység felé haladnak. Ezt nevezzük „ökumené”-nek.

Sok keresztény él a világon?
Megközelítően egymilliárd 58 millió keresztényről beszélhetünk, ez a világ népességének 25%-a. A római katolikusok 658 millióan vannak. Az ortodoxok száma 66 millió, a protestánsok és anglikánok együtt 370 millióan vannak.

Mi a katolikus egyház?
Isten népe ez, papjaival, püspökeivel, akik között az első Róma püspöke, akit pápának nevezünk.

A kereszténység egyistenhívő vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel. Mintegy 2 milliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik.

(forrás: Tudni illik..., Wikipédia )

VALAKINEK léteznie kell, Aki mindezt megalkotta ...

Keresek Valakit a végtelenben ....

A népmesék, a mítoszok jól látják: A vágyak akkor teljesülnének, ha az ember elérné a mindent tudást, a teljes megértést és szeretetet, az örök életet. - De a földön ezeket nem érheti el.

Az ember vágyai: birtoklás, tudás, megértés, szeretet, örök élet.
Ki tudja betölteni TELJESEN az ember vágyait? Léteznie kell valakinek ...

Hogyan igazolják az ember vágyai Isten létét?
Az ember mindig több tudásra, teljes szeretetre, örök boldogságra vágyik, de ezeket az anyagi világban nem érheti el. (Az anyag csak olyan vágyakat hozhat létre, amelyeket be tud teljesíteni, amelyek nem “nagyobbak ”, mint saját maga.) Az ember vágyait tehát csak olyan Valaki hozhatta létre, aki maga a Végtelen Tudás, Végtelen Szeretet, az Örök Élet, - vagyis Isten.

Kicsoda Isten?
Isten a Végtelen Szeretet, Igazság és Szépség.

Mikor teljesülnek az ember vágyai?
Az ember vágyai akkor teljesülnek, ha az ember végleg találkozik a Végtelen Szeretettel, Igazsággal, és Szépséggel az Örök Életben. (Ezt nevezzük mennyországnak.)

(forrás: Tomka ...)

József Attila: Keresek Valakit

Keresek Valakit s nem tudom ki az?
A percek robognak, tűnik a Tavasz
s nem tudom, ki az.
Csüggedő szívvel loholok egyre,
keresek valakit a Végtelenbe,
loholok egyre.
Könnyeim csorognak - majd kiapadnak:
vágyak magukkal messzebb ragadnak -
majd kiapadnak!
Lelkem elröppen a Végtelenbe,
tovább nem vágyom arra az egyre,
a Végtelenbe.
(Keresek Valakit)

Az ember fogékony Istenre ...

Mi Isten terve az emberrel?
Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán jóságából elhatározott terve szerint, szabad akaratából megteremtette az embert, hogy boldog életének részesévé tegye. Amikor eljött az idők teljessége, az Atyaisten elküldte Fiát mint a bűnbe esett emberek Megváltóját és Üdvözítőjét, hogy Egyházába összehívja az embereket, s a Szentlélek tevékenysége által fogadott fiaivá és a maga örök boldogságának örököseivé tegye őket.

Miért él az emberben az Isten utáni vágy?
Mert Isten azzal, hogy a maga képmására teremtette az embert, a szívébe írta a vágyat, hogy az ember látni akarja Istent. Jóllehet e vágyat sokszor nem ismeri föl az ember, Isten mégis szüntelenül magához vonzza őt, hogy Őbenne éljen és találja meg az igazságnak és a boldogságnak azt a teljességét, amit állandóan keres. Éppen ezért az ember természete és hivatása szerint vallásos lény, aki képes közösségbe kerülni Istennel. Ez az Istenhez kapcsoló, bensőséges és eleven kötelék ajándékozza az embernek alapvető méltóságát.

Hogyan lehet megismerni Istent pusztán az értelem természetes fényénél?
A teremtésből, azaz a világból és az emberi személyből kiindulva az ember a maga értelmével is bizonyossággal meg tudja ismerni Istent, mint a világmindenség kezdetét és célját, mint a legfőbb jót, a legfőbb igazságot és a végtelen szépséget.

(forrás: Kompendium)

További témák

A következő témákról fogok majd írni a közeljövőben: miért hiszünk?, Biblia, a keresztények, az Egyház, a szentmise, a hét szentség, az imádság, a keresztény erkölcs ...
Egyelőre ezeket tervezem.

Ki a Szentlélek? (2.)

Mi a Szentlélek szerepe életünkben?
A Szentlélek segít bennünket cselekedni, imádkozni, egyesülni az Istennel. Amikor eltelünk az Isten Lelkével, akkor Jézus nyomában haladva kibontakozik személyiségünk.

Mi a szerepe az Egyházban?
Az Egyház elválaszthatatlan a Szentlélektől: az Egyházban történik a Lélekkel való töltekezés. Ő az, aki minden hívőt egyesít a szeretetben, és aki segíti őket közösségben élni. A Szentlélek ajándékai és rendkívüli adományai, a „karizmák” közreműködnek az Egyház építésében, hogy élő, szerető, termékeny legyen.

Mit jelent a "karizma szó"?
A „karizma” görög szó. Jelentése: „kegyelem”: „valami ingyenesen kapott dolog”, ajándék. Az ószövetség idejétől kezdve megnyilvánult a Lélek jelenléte egyes személyeknél, akiket Isten kiválasztott. Az Újszövetségben ez a jelenlét erősödik. Szent Pál gyakran beszél azokról a „karizmákról”, amelyeket a lélek azért ad a tanítványoknak, hogy bizonyos küldetést teljesítsenek.

Melyek a legfontosabb karizmák?
Szent Pál többször beszél róluk leveleiben: megkülönbözteti az apostolok, a próféták, az evangélisták, a lelkipásztorok karizmáit. A karizmák a közösség számára fontos cselekedetekre irányulnak, mint pl. a tanítás, a szegények szolgálata, a gyógyítás adománya stb.

Léteznek-e ma is karizmák?
Széles körben elterjedtek manapság azok között, akik Krisztus követői a Szentlélek által. Általában nem rendkívüli módon nyilvánulnak meg. De bizonyos keresztényeknek megvannak a maguk kiváltságos adományai, pl.: Isten nevében beszélni, segíteni a betegeket, lelkesíteni a közösségeket stb.

Ki a Szentlélek? (1.)

Hogyan ismerjük meg a Szentlelket?
Jézus beszélt róla, azt mondta: „Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, az Igazság Lelkét, aki mindörökké veletek marad... Megtanít benneteket mindenre és emlékeztet mindarra, amit nektek mondtam.” (Jn 14,16)

Jézus halála és feltámadása után a Szentlélek működése gyakran megnyilvánult az Egyház életében. Az Ószövetség is beszélt már Isten Lelkéről, aki olyan személyek által jött el, mint a próféták. Azt is mondja, hogy a Szentlélek jelen volt, amikor Isten megteremtette a világot. Jézus eljövetele előtt írja az egyik próféta:

„Kiárasztom lelkemet minden testre, fiaitok és leányaitok jövendölni fognak, vénjeitek álmokat álmodnak, ifjaitok meg látomásokat látnak.” (Joel 3,1)

Szent Pál apostol így ír:

„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság lelkét kaptátok, melyben azt kiáltjuk: »Abba! Atya!«” (Róm 8,14-15)

Jézus azt mondja:

„A szél ott fúj, ahol akar. Hallod zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy. Áll ez mindenkire, aki Lélekből született.” (Jn 3,8)

Hogyan nyilvánult meg a Szentlélek?

Előfordult, hogy rendkívüli módon, mint pünkösd napján. Leggyakrabban pedig Jézus tanítványainak adott sugallatokat, hogy képesek legyenek folytatni munkáját.

Miképpen érthetjük meg a Szentlélek szerepét a Szentháromságon belül?

Ez szent titok (misztérium), de mint minden egyes hittitok, úgy ez is világosságot teremt életünkben, annak ellenére, hogy nem értjük. Ha ketten szeretik egymást, akkor szívesen beszélnek szerelmükről úgy, mint rajtuk kívülálló kapcsolatról, amely összeköti őket. Azt mondják: „nagy a mi szerelmünk”: „egyedülálló”. Pedig a szerelem bennük van, önmaguk része, nem pedig más valami. Ez segít megérteni, hogy ki a Szentlélek. Az Atya és a Fiú közötti szeretet olyan nagy, hogy ez a szeretet személy. Egy az Isten, és mégis három személy van benne. Három oly módon egyesült személy, hogy egyet alkotnak együtt.

Kicsoda Jézus? (2.)

Milyen országról beszél Jézus?
Már régóta vártak arra, hogy maga az Isten vagy küldötte eljöjjön, Izrael élére álljon, vezesse és „királya” legyen. Jézus hírül adja, hogy Isten beteljesíti várakozásukat, de egészen más módon, mint ahogyan számították. Az „Ország” az egész életnek, az egyén és a társadalom életének megújítását jelenti. Ezt az új világot mindenki számára felajánlja, különösen a szegényeknek, a kitaszítottaknak, azoknak, akik szenvednek az igazságért. Ez az új élet olyan, mint a vetőmag, amely növekszik; az elvetett mag látszólag meghal, de nemsokára felnő és sok termést hoz.

Miért mondjuk, hogy Jézus "megváltotta" az emberiséget?
Az emberiség a rossz minden megnyilvánulásának, a sorsnak, a halálnak rabszolgája volt. Jézus az emberek számára olyan valakit jelentett, aki „kiváltja” a rabszolgákat, hogy visszaadja szabadságukat. Életével, haláláig végbevitt cselekedeteivel új értelmet adott a halálnak, új utat, új ösvényt nyitott az Isten felé. Az emberiség immár nem szenved rabszolgaságban, hanem szabadságban haladhat Isten felé. Ezért mondjuk, hogy Jézus visszavásárolta az emberiséget. (A latin „redemptio” szó magyarul kiváltást, visszavásárlást jelent.) Azt is mondjuk, hogy Jézus „megszabadította” a világot, hogy elhozta az „üdvösséget”.

Miért tett Jézus csodát?
Nem a csoda kedvéért tette. Számára a csoda „jel” volt. Így mutatta meg, hogy új hatalom fogja megváltoztatni a világot. Például: amikor visszaadja a vak embernek a látást, Jézus értésünkre adta, hogy Ő a világ világossága, aki felnyitja majd minden ember szemét.

Hogyan viszonyult Jézus kora társadalmához?
Felfedte sok ember képmutatását. Leleplezte a gazdagságot és a pénzt. A nyilvános bűnösök, a prostituáltak, az idegenek, a megvetettek felé megmutatta, hogy a látszaton túl a szívekben kell olvasni. Botrányt okozott Jeruzsálem templomában, ostorozván a külsőségekben megnyilvánuló vallásosságot és az állatáldozatokat. Azt akarta, hogy a hatalmasok váljanak mindenki szolgájává. Azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Sokan felismerték benne a Messiást, a Krisztust, akit vártak.

Mit jelent a Messiás vagy Krisztus szó?
A héber „messiás” szó, amelynek görög fordítása „christos”, felkentet jelent, azt, akit Isten megszentelt, hogy különleges hivatást tölthessen be: megalapítsa Isten Országát. Isten küldötte, akit vártak.

Miért adnak a keresztények Máriának kiváltságos helyet?
Mert ő Jézus Anyja. A püspökök egyik első nagy gyűlése (zsinat) 431-ben Máriáról kijelentette, hogy ő „Isten Anyja”. Názáretben mindvégig fia, Jézus mellett élt, mellette volt, amikor meghalt a kereszten. A keresztények gyermeki szeretettel voltak iránta. Tisztelettel ünnepelték századokon át. Számos templomot szenteltek és sok zarándoklatot indítottak tiszteletére.

Kicsoda Jézus? (1.)

Kicsoda Jézus?
Sokféleképpen nevezték meg az első keresztények idejében: próféta, Velünk az Isten (Emmánuel), Isten arca, Messiás vagy Krisztus, Emberfia, Isten Fia, Úr... Két zsinat, 325-ben és 451-ben megerősítette, hogy Isten és ember. A megtestesülés szó azt jelenti, hogy Jézusban Isten emberré lett, testet öltött, emberi életet élt.

Miért mondjuk, hogy megtestesült a Szent Szűztől?
Máté és Lukács evangélista azt mondja, hogy Jézus emberi apa közreműködése nélkül született. Így nyilvánult meg Isten kivételes akarata Jézus születésében. Lukács elbeszélése megvilágítja Mária szerepét és beleegyezését. József, aki Mária jegyese volt, részt vett Jézus nevelésében és megtanította mesterségére: ács volt.

Honnan ismerjük Jézus életét?
Ismerjük a négy evangéliumból, az Újszövetség más írásaiból és más rövidebb szövegből, amelyekkel latin és zsidó íróknál találkozunk. Egyetlen mai történetíró sem vonja kétségbe Jézus létezését.

Mit tudunk Jézus életéről?
30 éves koráig Názáretben élt. Ács volt. Majd faluról falura vándorolt. Beszélt az emberekhez. „Isten Országát” hirdette. Betegeket gyógyított, csodákat művelt. Szívesen ment azokhoz, akiket megvetettek vagy kiközösítettek. Mindenki számára meg akarta hozni az Istennel való kiengesztelődést és testvérekből álló népet akart összegyűjteni. Gyakran kifogásolta a szokásokat, a felfogást, a megszokott helyzetet. Egyesek, főleg a vallási vezetők, meg akartak szabadulni tőle. Bevádolták a római hatóságnál, és elérték, hogy elítéljék őt. Keresztre feszítve halt meg Jeruzsálem kapuinál. De harmadnapra az apostolok viszontlátták, élve. Többször megjelent közöttük. Feltámadását hirdetni kezdték. Megkapták a Szentlelket Pünkösd napján, hogy folytassák művét tanúságot téve feltámadásáról.