Oldalak

2011. augusztus 30., kedd

Ki az Isten? (2.)

Mit mondanak a próféták Istenről?
Azt mondják, hogy Istent szenvedélyesen érdekli az ember élete, hogy szövetségben akar vele élni, hogy megvédi a szegényt. Leleplezi a hamis isteneket, a bálványokat. Elmondják még, hogy az igazságot keresve Isten felé haladunk, és a mindennapi eseményeken keresztül jön felénk az Isten.

Mit mondott Jézus az Istenről?
Jézus eljött, hogy mindenki számára felkínálja azt az új életet, amelyet Isten ajánl neki. Aki ebbe az új életbe lép, az tudja, hogy Isten szereti őt, és igyekszik szeretni a többieket. Arra tanított Jézus, hogy „Istent” atyánknak nevezzük. Olyan Istent mutatott be, aki megbocsát, akiben újjászületünk, aki az egész emberiséget meghívja, hogy népe és családja legyen.

Miért mondjuk, hogy Isten Atya, Fiú és Szentlélek?
Azért, mert Jézus az Istent Atyának nevezte, mert megtudtuk, hogy ő maga az Isten Fia, és mert elküldte a Szentlelket. Istenben közösség él. Isten egy, három személyben. Ezért hívjuk Szentháromságnak.

Miért nem mutatja meg magát világosan az Isten, még akkor sem, amikor minden rosszul megy?
Isten tapintatos marad, tiszteletben tartja az ember szabadságát. Életet ad neki, értelmet helyez belé: érzéket az igaz, a szép és a jó iránt, és meghívja a szeretetre. Isten leggyakrabban az emberek által tesz valamit a világban. Közülünk mindenki saját mértéke szerint tanúságot tehet Isten tevékeny jelenlétéről.

Vannak-e olyan pillanatok, amikor közel vagyunk Istenhez?
Akkor vagyunk közel Istenhez, ha igazán szeretünk. Szent János, Jézus barátja írta: „Az Isten szeretet. Mindaz, aki szeret, Istentől született és ismeri az Istent.” Közel vagyunk Istenhez akkor is, amikor imában fordulunk felé, különösen akkor, amikor a szentmisében a keresztény közösség az Oltáriszentséget ünnepli.

(forrás: PPEK: Ezt tudniiilik tudni illik!)

Ki az Isten? (1.)

Ki az Isten?
Lehetetlen kielégítő módon válaszolni erre a kérdésre, mert Isten „misztérium” marad számunkra, azaz szent titok. Szavaink, okoskodásaink, értelmi képességeink végesek ahhoz, hogy Istent megérthessük.

Mit jelent a misztérium?
Ez a szó azt jelenti, hogy Isten határtalanul felülmúl bennünket: az ő segítsége szükséges ahhoz, hogy titkába behatoljunk. Értelmünk és szívünk nem hagyhat fel felfedezésével, de ez teljesen sohasem sikerül. Ez a szó azt is jelenti, hogy Isten megismerése nyitva áll előttünk és megvilágítja életünket.

Miért kell Istenről beszélnünk?
Mert az életünkkel és a világgal kapcsolatban kérdéseket teszünk fel magunknak; mert a vallások milliós embercsoportokat képeznek, akik benne hisznek és az emberiség életében folytonosan meghatározó szerepet játszanak.

Miért nem hisznek egyesek Istenben?
Egyesek nem hiszik, hogy létezik az Isten. Őket ateistáknak hívjuk, ami annyit jelent, hogy Isten nélküli. Olykor a világban előforduló rossz miatt, különösen a háború miatt nem tudják elhinni, hogy Isten létezik. Máskor egyéni életük olyan nehéz, hogy képtelenek hinni a jóságos Istenben. Egyesek csalódtak a hívőkben, az egyházakban vagy a vallásokban. Mások viszont csak saját életükben és a tudományban bíznak: azt állítják, hogy Isten létezését nem lehet „tudományos” módszerekkel igazolni.

Mondhat-e valamit az értelmünk Istenről?
A józan ész az élet értelmét keresi. Anélkül, hogy be tudná bizonyítani Isten létezését, mégis feléje vezet minden olyan adottságból kiindulva, ami csak a világban és az életben létezik. Miközben tudomásul veszi emberi korlátjainkat és fogyatékosságunkat, eljut odáig, hogy felismeri Isten létét.

(forrás: PPEK: Ezt tudniiilik tudni illik)

2011. augusztus 27., szombat

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek


A keresztény hit és élet központi misztériuma a Szentháromság.
Ez annyit jelent, hogy EGY ISTEN van, Benne pedig három Személy: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
A három isteni Személy egy Isten, mert mindegyikük azonos az egyetlen és oszthatatlan isteni természet teljességével. A közöttük lévő kapcsolat a következő:
  • az Atya nemzi a Fiút,
  • a Fiú születik az Atyától,
  • a Szentlélek pedig az Atyától és a Fiútól származik.
A három isteni Személy elválaszthatatlan a lényegben, és a tevékenységben is.

(forrás: Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma)

2011. augusztus 25., csütörtök

A keresztvetés

A kereszt megváltásunk jele. A kereszt által szenteli meg Urunk az embert lényének legparányibb ízéig is. Ez erőt ad a kísértésben, ez oltalmaz a veszélyben. Ha nem elhamarkodva, kapkodva vetjük a keresztet, hanem nyugodtan, minden gondolatunkat, egész érzelemvilágunkat belefoglalva ebbe a jelbe, akkor megtapasztaljuk, mint ölel át minket, s hogy összefog, fölavat, megszentel, lefoglal és megtermékenyít a szentháromságú Isten nevében. (Romano Guardini alapján)

+ Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
+ In nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti. Amen.

(forrás: http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=2 )

2011. augusztus 24., szerda

Bevezető

Ez a blog azzal a céllal jött létre, hogy a hit alappilléreit megpróbáljam összefoglalni, kiemelni egyes témákat abból a kincsesládából, amit a mi Urunk hozott létre. Bárkinek szól, aki érdeklődik a hit iránt, vagy szeretné azt felfrissíteni egy kicsit ...
Fogadjátok szeretettel. :-)